Országos szinten 2025 első negyedévében az ingatlanárak éves szinten ~ 15 %-kal emelkedtek.
Az átlagos négyzetméterár az országban közelít a 1,2 millió forinthoz.
Ugyanakkor a növekedés és az árak szintje jelentősen eltér attól függően, hogy Budapesten, megyeszékhelyen, kisvárosban vagy faluban keresünk ingatlant.
Ár per négyzetméter: 2025-ben a használt tégla lakások átlagára Budapesten elérte az ~ 1,2 millió forint/m² szintet.
Új lakások: az újlakás-piacon a négyzetméterárak rendszerint jóval magasabbak; 2024-ben az új lakások ára sok budapesti kerületben meghaladta az 1,5 millió forint/m² értéket.
Áremelkedés üteme: Budapesten az ingatlanár-növekedés 2025 Q1-ben éves szinten ~ 19 %.
Jellemző ingatlanméret: A fővárosban jellemzően kisebb lakások az átlagban — emiatt a “négyzetméter-ár vs. teljes lakásár” arány Budapesten más, mint vidéken.
Következtetés: Budapest továbbra is messze a legdrágább, kiemelt ingatlanpiaccal. A városi komfort, munkalehetőségek és kereslet miatt az árszint és az áremelkedés is kiugró.
2025 Q1-re az országos átlaghoz viszonyítva a vidéki megyeszékhelyeken (új ingatlan esetén) az átlagos lakásár ~ 66,8 millió forint volt, míg “kisvárosi / kis települési” kategóriában átlagosan ~ 57,8 millió forint.
A négyzetméterár ebben a körben jellemzően közel 1 millió forint/m², ami alacsonyabb, mint Budapesten, de jóval magasabb lehet, mint a kisvárosokban vagy falvakban.
A használt lakások piacán: megyeszékhelyeken a panellakások és téglaépítésű lakások átlagára emelkedett, de a növekedés mérsékeltebb volt, mint a fővárosban.
Trend: A megyeszékhelyek — pl. Debrecen, Győr, Szeged — vonzó középútat kínálnak: relatíve kedvező ár + városi infrastruktúra. Az árak emelkedése stabil, de nem olyan drasztikus, mint Budapesten.
2025 első negyedévében a kisebb városokban a használt lakások, új lakások ára sok esetben közel 1 millió forint/m² volt, de az emelkedés jóval visszafogottabb, mint a fő- és megyeszékhelyeken.
Az új lakások átlagára a kisvárosokban (ahol adat elérhető) ~ 57,8 millió forint volt.
A piaci kereslet kisebb, a vásárlások jellemzően családi ház-hajlamúak; emiatt az értéknövekedés inkább fokozatos.
Jellemző helyzet: Kisváros — mint kompromisszum város és falu közt — mérsékelt árakkal és mérsékeltebb drágulással; családok számára reális választás lehet.
2025-re a falvakban az ingatlanok átlagára alacsonyabb, és az áremelkedés is szelídebb volt. A legutóbbi hivatalos jelentések szerint — miközben fővárosban és megyeszékhelyeken markáns áremelkedés történt — a falvakban az áremelkedés mértéke visszafogottabb volt.
Az új lakások ára a “kis város / falvak” kategóriában jellemzően alacsonyabb, mint megyeszékhelyeken — a fent említett ~ 57,8 millió forintos átlag erre utal.
A kereslet a falvakban kevésbé spekulatív, inkább lakhatási céllal történik; emiatt az árak stabilabbak, de az érték emelkedés nem olyan dinamikus, mint a városokban.
Kimenetel: A falusi ingatlanok alacsonyabb ár + stabil kereslet jellemzi. Kisebb jövedelmű vagy vidéki életet keresők számára reális megoldás lehet.
Földrajzi településtípus és urbanizációs szint — a fővárosban és nagyvárosokban a kereslet sokkal nagyobb, így az árak is.
Infrastruktúra, szolgáltatások, munkahelyek elérhetősége — megyeszékhely vagy nagyobb város jobb vonzerőt jelent.
Épület típusa (új vs. használt, tégla vs. panel vs. családi ház) — új lakások drágábbak, különösen városi környezetben.
Kereslet és kínálat vidéki/nagyvárosi szinten — vidéken a kereslet kisebb, kevésbé volatilis.
Gazdasági és pénzügyi környezet, hitelezés, infláció — az országos lakáspiaci dinamika hatással van minden területre.
TelepüléstípusÁtlag négyzetméterár (HUF/m²) – 2025 körül*Budapest / nagyváros~ 1,2–1,5 millió (új/használt szerint változik)Megyeszékhelyek~ 0,9–1,1 millióKisváros / kis település~ 0,8–1,0 millióFalvak / vidék~ 0,6–0,9 millió (az alsó tartomány jellemző)
* Ezek becsült sávok az elérhető adatokból és szakmai jelentésekből — az ingatlan típusától, korszerűségétől és helyétől függően az ár ehhez képest eltérhet.
Ár-érték arány: falvak és kisvárosok olcsóbbak — ideálisak akinek kisebb költségvetés jut vagy vidéki élet a cél.
Jövőbeni értéknövekedés: megyeszékhelyek lehetnek “köztes” kompromisszum — városi infrastruktúra + viszonylag alacsonyabb ár, de árnövekedési potenciál.
Új vs. használt ingatlan: új építésű lakás drágább, de jobb energetikai jellemzők és komfort miatt hosszabb távon jobban megéri.
Feljebb levő kategóriák vs. stabil vidék: ha a cél hosszú távú befektetés, nagyváros vs. vidéki ingatlan megtérülése más — a likviditás, kereslet, bérlési igény más.
A statisztikák nagy része negyzetméter-ár alapján készült — de az ingatlan teljes ára nagyon függ az alapterülettől, állapottól, típusától, helyétől.
A falvakra, kistelepülésekre vonatkozó konkrét adat gyakran hiányos — ezért a vidéki sávok becsléssel készültek.
Az országos átlag elvonja a figyelmet a regionális eltérésekről — ezért célszerű település + típus szerint vizsgálódni ingatlanvásárlás előtt.
A 2024–2025-ös adatok alapján világos, hogy Magyarországon ma az ingatlanárak tovább emelkednek — de a növekedés és az árszint erősen településtípus-függő.
A főváros és nagyvárosok (pl. kiemelt belvárosi kerületek) továbbra is messze a legdrágábbak — ~ 1,2–1,5 millió forint/m², vagy ennél is több az új lakásoknál.
A megyeszékhelyek viszik a “középmezőnyt”: kedvezőbb ár + városi infrastruktúra, jellemzően ~ 0,9–1,1 millió forint/m².
Kisvárosok, kis települések, falvak: jóval megfizethetőbbek, ingatlanok ára jellemzően alacsonyabb, de kisebb is a drágulás üteme.
Ha ingatlanvásárláson gondolkodsz — vidéken vagy városban — mindenképp érdemes település + ingatlantípus + állapot szerint vizsgálódni, nem csak országos átlag alapján dönteni.
